Biztosan hallottál már a fast fashionről és biztosan tisztában vagy a fast food fogalmával is. De belegondoltál már abba, hogy a lakberendezés terén is egyre nagyobb teret nyer ez a jelenség?
Bennem ez pont most, így az év végi ünnepek kapcsán tudatosult, mivel egyrészt szinte mindegyik bútorunkról meg tudjuk mondani, hogy melyik áruházból való, de azt már nem, hogy hol és ki készítette. Ugyanez még inkább elmondható a kissebb lakberendezési tárgyakra, dekorációkra, sőt, az utóbbi évtizedekben a legtöbb nagy fast fashion márka előrukkolt egy home kollekcióval (például: Zara, H&M, külföldön már a Mango is), amit az évszakok és az épp aktuális trendek nyomán mindig megújít, ahogy teszi ezt a ruhákkal is. Ráadásul ma már bármit megrendelhetünk néhány kattintással, a kanapénk kényelméből, anélkül, hogy előtte fizikális kapcsolatot alakítanánk ki az adott tárggyal.
Manapság az Instagram és a Pinterest olyan módon mutatja meg a belső terek világát, ami korábban nem létezett, emberek otthonairól készült gyönyörű képek bombáznak minket, és ez fokozza a fészekrakó ösztönünket - így szinte természetes, hogy ugrásszerűen megnőttek az olyan vásárlások, amelyeket csekély ellenszolgáltatás ellenében hajtunk végre, hogy kielégítsük a trendalapú termékek iránti azonnali vágyat.
Mi a probléma ezzel az újdonsült lakberendezési divattal?
Rengeteg dolgot veszünk csak egy szezonra, a divatból kiment darabok pedig előbb-utóbb kidobásra kerülnek. Az olcsó, gyenge minőségű bútorok pedig hamar tönkre mennek. A fejlett országokban az egyik leggyorsabban növekvő hulladéklerakó termékkategóriát a bútorok jelentik. Az F-hulladék, ahogyan az Egyesült Államokban nevezik, a városi hulladék második legnagyobb részét alkotja. Próbáltam utánanézni az itthoni adatoknak is, de eddig még nem találtam konkrét információkat erről. Az viszont szabad szemmel látható, hogy a lomtanalításokkor kitett dolgok jelentős részét képezik a bútorok és egyéb lakberendezési tárgyak, háztartási eszközök.
Az újrahasznosítás elméletileg nagyszerű alternatíva, de az egyes bútorokat alkotó anyagok és a különféle vegyszerek keveréke szinte lehetetlenné teszi az újrahasznosító létesítményben történő feldolgozásukat. Például a forgácslap – az olcsóbb bútorokban gyakran előforduló anyag – nem újrahasznosítható és nem bomlik le biológiailag a kémiai gyanta és a műanyag laminátum miatt. Végül a hulladék körülbelül 80 százaléka egyenesen a szemétlerakóba kerül, így a bútorok a legkevésbé újrahasznosított háztartási cikkek.
A másik probléma a fast interiors jelenséggel, hogy eltompítja az érzékszerveinket - hajlamosak vagyunk a reklámok, interneten látott képek alapján vásárolni, ahelyett, hogy a valódi igényinkre, a saját ízlésvilágunkra hagyatkoznánk és a valódi értéket keresnénk egy-egy ilyen tárgyban. Nagyon sok kreatív iparművész, kézműves készít elképesztően szép és egyedi darabokat, melyeket itthon megtalálhatunk például a Meskán, a Vegyélhazait felületein, a hétvégén például az Elle Decor magyar kiadásában olvastam csodás tehetségek munkáiról. Olyan sokféleképpen lehet olcsón vásárolni, hogy ha csak kicsit jobban utána néznék, sokkal többet tehetnénk a hazai tervezők támogatásáért, gyakran ugyanannyi pénzért, továbbá sokkal valószínűbb, hogy jobb minőségű terméket kapunk a pénzünkért.
Sokan kérdezték, hogy miért választottam egy magyar iparművész alkotását fókuszpontnak az egyik home staging munkámba - pontosan a fentiek miatt. Szerettem volna valamit, amit nemcsak úgy megrendelek egy nagy lakberendezési áruháztól, teret adtam az ő kreativitásának és az enteriőrfotók által lehetőséget, hogy minél többen megismerjék a munkáját.
Veszélyesen közel kerülünk ahhoz, hogy egy olyan világgá váljunk, amely csak a giga márkákra támaszkodik. Ez ellen tudatos döntéseink álal mi magunk tudunk a legtöbbet tenni.
Mielőtt egy ilyen boltban vásárolnál, gondolkodj el egy pillanatra: „Van mód arra, hogy megszerezzem, amit keresek a Meskán, valamelyik kézműves Facebbok csoportban, egy vintage vagy adományboltban vagy egy zero waste csoportban?” Van valami máshol, ami jobb minőségű lesz és kevésbé eldobható? Ez az első lépés. Másodszor, ha valami faalapú terméket keresel, keresd az FSC vagy a PEFC tanúsítványt, mert ez azt jelenti, hogy fenntartható módon készült.Harmadszor, kérdezd meg magadtól, hogy van-e mód arra, hogy új életet adj annak a darabnak, amelynek cseréjét fontolgatod. Szerencsére ma már egyre népszerűbbek a kárpitosok és a bútorrestaurátorok. Ahelyett, hogy kidobnád, megjavíthatod te is? Vagy el tudod vinni máshova javíttatni vagy helyreállítani?
Ha a fentiekhez még egy kis inspirációra van szükséged, olvasd el ezt az írásomat is:
Külföldön a körkörös gazdaság modellje már megjelent a lakberendezésben is. Vannak olyan oldalak, melyeken nemcsak vásárolni, de bérelni is lehet bútort. Ez remek alternatíva lehet, ha például egy albérletet kell berendezned vagy a büdzséd amúgy nem engedné meg a minőségi és tartós darabokat - így használhatsz minőségi darabokat anélkül, hogy elköteleznéd magad és könnyebben elérhetővé teszi a nagy értékű tételeket is. Olyan ez, mint az autópiac – ma már kevesen fizetnek előre az autójukért, havonta fizetnek egy kicsit és itt is ugyanaz a képlet. Remélem, hamarosan itthon is elérhető lesz ilyen szolgáltatás.
Alkalmanként természetesen vásárolhatunk tömegtermékekt is - álszentség lenne a részemől, ha azt mondanám, hogy messzire elkerülöm az ezeket árúsító helyeket. Legtöbbünknek a különböző évszakokhoz különböző darabjaik vannak, például más-más ágynemű vagy épp díszpárna szett nyáron és télen. Vásárolhatunk egy asztalterítőt, amely nagyon illik a karácsonyi terítékhez, vagy egy olyan dekorfüggönyt, amely nagyon ünnepivé varázsolja a légkört. Mindezek a dolgok nagyszerűek, ha minden évben eltároljuk őket, és a következő alkalommal újra elővesszük, ahelyett, hogy valami újjal cserélnék le azokat. Nagyon jó, ha a különféle alkalmakra van egy-egy dekoros készletünk, vagy esetleg van egy szobánk vagy kiadó albérleünk, ami némi ráncfelvarrásra szorul – az olyan helyek, mint a Zara Home és a H&M Home kiválóan bevethetőek ilyenkor. De már vásárláskor igyekezzünk kerülni az eldobható tárgyakat és gondoskodnunk kell arról is, hogy megfelelően tároljuk ezeket a darabokat és ha már nem szeretjük / meguntuk őket, akkor ajándékozzuk oda másnak, adjuk el vagy hasznosítsuk újra ha lehet.
Türelmesnek kell lennünk az otthonunk dekolálása során. Érdemes apránként, idővel összegyűjteni azokat a darabokat, amelyekre igazán vágyunk és amiket szeretünk, mert így nagyobb az esélyünk arra, hogy hosszabb ideig kincsként tekintünk majd rá. Az otthonunknak házának arról kell mesélnie, hogy kik vagyunk mi, nem pedig arról, hogy mi a trendi az Instagram-on.
Felhasznált irodalom:
https://www.harpersbazaar.com/
https://brightly.eco/
