Már legalább egy éve nézegettük a hirdetéseket, mire megtaláltuk az igazit :-) Széles volt a skála, több helyen is jártunk, de sokáig nem találtuk meg az igazán nekünk valót, mert a legtöbb lakás túl sok kompromisszumot igényelt volna a részünkről...még az új építésűek is.

Amikor a férjem átküldte A lakáshirdetést, el sem akartam menni megnézni, mivel még csak egy alaprajz sem volt hozzá feltéve. Ő viszont meggyőzött, azzal érvelt hogy szuper helyen van és bármi is vár ránk bent, azt kedvünkre alakíthatjuk majd, mivel felújítandó lakásról beszélünk. Így hát egy esős májusi délutánon felkerekedtünk és elindultunk a hegyre. A 60-es években épült lakás szörnyű állapotban volt, de egy belső hang mindkettőnknek azt súgta, hogy ez lesz az.

A beosztása lehetővé tette hogy számunkra élhető tereket alakítsunk ki némi átalakítással, ezért úgy döntöttünk, hogy ajánlatot teszünk. A tulajdonos jó sokáig gondolkozott, hogy elfogadja-e, de pont azután hogy hazaértünk a nászutunkról hívott, hogy a miénk lehet a lakás. Szeptember vég lett mire megkaptuk a kulcsokat, szerencsére már korábban is oda tudtunk menni méricskélni, így a tervezgetés és a szakemberek felkutatása addig is zajlott, sőt az új nyílászárókat meg is rendeltük, mivel a fát választottuk kellett idő míg elkészültek. 

Néhány kép az átvételkori helyzetről:

Az volt a tervünk, hogy karácsonyra beköltözünk, de ez végül nem jött össze főként amiatt hogy munka mellett igyekeztünk vezényelni a felújítást, összehangolni több szakember munkáját, miközben mi is rengeteget tanultunk az egyes folyamatok sorrendjéről, természetéről. A bontás szakértelmet nem igénylő részét mi csináltuk, némi baráti segítséggel. Felszedtük a parkettát, kibontottuk az ajtókat, beépített szekrényt, valamint egybenyitottuk a nappalit a konyhával és az étkezővel: 

A következő részben az eredeti alaprajzot és az átalakítási tervet mutatom meg nektek.